A coeliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin fogyasztása vált ki és tart fenn bizonyos genetikai adottságú emberekben.
Az autoimmun betegségek általában egy életen át tartanak, mert a kiváltó okokat az orvostudomány kevés kivétellel még nem ismeri.
Egyik ilyen kivétel a coeliákia, ahol a gluténmentes diétával elérhető a teljes tünetmentesség.
Az allergén a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza. Mivel a tápanyagok felszívódása jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.
A coeliákia (lisztérzékenység) kétségkívül genetikai betegség, de a boholykárosodás kialakulásához környezeti tényezők is szükségesek.
A klinikai tünetek fellépésének időpontja igen változó. Leggyakrabban 1-5 éves kor között jelentkeznek a tünetek, de kezdődhetnek bármely életkorban, akár időskorban is.
Sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született. A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség).
Gyermekkorban a klinikai tünetek akkor jelentkezhetnek, amikor az étrendbe bekerül a glutén. Különböző hosszúságú lappangási időszak követi a gluténbevitelt.
Egyes gyermekeknél hónapokig, sőt évekig is eltarthat, míg másoknál az első fogyasztás után hasmenés, hányinger, hányás, étvágycsökkenés, akut allergiás reakció léphet fel.
A coeliákia (lisztérzékenység) tünetei felnőttkorban rendkívül változatosak.
A legtöbb tünet és panasz a felszívódási zavar következménye, ezért nem tipikus, bármely más felszívódási zavart okozó betegség következménye is lehet.
A felszívódási zavarként jelentkező forma csak a betegek kis részében észlelhető, jelentős hányaduk inkább krónikus emésztőrendszeren kívüli tünetek miatt kerül orvoshoz.
A fel nem ismert és ezért kezeletlen coeliákia legsúlyosabb szövődménye a rosszindulatú betegségek kialakulása.
A coeliákiára (lisztérzékenységre) jellemző szerológiai (vérvizsgálati) markerek megváltoztatták a betegséggel kapcsolatos ismereteinket és helyet követeltek a diagnózis felállításában. A klinikumban a szerológiai tesztek legfőbb szerepe az atípusos tünetekkel vagy a coeliákiához nagy gyakorisággal társuló betegségekben szenvedő betegek szűrése, ezáltal a feleslegesen végzett biopsziák elkerülése, nyomonkövetés során a diétás megítélése és a családszűrés.
Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.
Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata.
A kezelés egyetlen terápiás lehetősége a nagyon szigorú és egész életen át tartó diéta. A beteg nem fogyaszthat búzát, rozst, zabot és árpát tartalmazó ételeket. Az utóbbi években coeliákiás felnőtteken végzett vizsgálatok szerint a zab, amely a búzával genetikailag csak távoli rokonságban van, nem okozott vékonybélnyálkahártya-károsodást, de a legtöbb országban, így hazánkban is csak kevés helyen szerezhetők be búzaszennyezéstől biztonságosan mentes készítmények.
Tünetek, melyek bár nem emésztőrendszeriek, mégis gluténérzékenységre utalhatnak
Vashiány
A vashiány egy gyakori és könnyen orvosolható probléma. Már egy rutin vérvétel után is bizonyosságot szerezhetünk róla és elkezdhetjük a vaspótlást. A cöliákiára akkor kell gyanakodnunk, ha a vaskezelés abbahagyása után a vashiány és következményei ismét kiújulnak.
Vitaminhiányos állapot
Gyakori a haj- és körömtöredezés, hajhullás és a fejfájás. K-vitamin hiányában menstruációs vérzési rendellenességek. D-vitamin hiányában gyakori a csontritkulás, csonttörések, fogzománc-rendellenességek.
Fáradtság és depresszió
Ha krónikus fáradtságot észlelünk, csökken a teljesítőképességünk és stresszesebbek vagyunk, akkor gondolhatunk a lisztérzékenységre is, hiszen a rossz felszívódás miatt nem kap meg szervezetünk szükséges vitaminokat és nyomelemeket.
Fertilitási problémák
Mind a nőknél, mind a férfiaknál kimutattak fertilitási problémákat, melyek a lisztérzékenység kiderítése és a gluténmentes diéta megkezdése mellett visszafordíthatók. A gluténmentes diétát nem követő coeliákiás (lisztérzékeny) nőkben gyakoribb a spontán abortusz, megrövidül a szoptatási idő.
Parenchymás szervek betegségére utaló tünetek
Vese, máj, szív tisztázatlan eredetű megbetegedései hátterében coeliákia is állhat. Májérintettségre utaló májfunkciós vizsgálat eredményeiben mutatkozó emelkedés gyakori emésztőszervi panaszok miatt jelentkező coeliákiás betegben is, és a kezeléssel rendszerint normalizálódik. Májtranszplantációra váró betegek között gyakrabban találtak addig fel nem ismert coeliákiát, melynek kezelésével a transzplantáció elkerülhetővé vált.
Mozgásszervi tünetek
Néha az izomgyengeség, reumás izületi gyulladás, izomfájdalom a vezető tünet, aminek oka a hiányállapot.
Idegrendszeri tünetek
A nem kezelt coeliákia (lisztérzékenység) sajátságos, visszafordíthatatlan szövődménye a korai demencia, (elbutulás) nagyagyi és jellegzetesen kisagyi atrophiával, az ebből eredő ataxiával.
Dermatitis herpetiformis (Duhring betegség):
Ma már nem társuló betegség, hanem coeliakia egyik emésztőrendszeren kívüli, a bőrre lokalizálódó manifesztációjának. A 20-40 éves kor között kialakuló DHD-t leggyakrabban szimmetrikus megoszlásban a könyök, térd feszítő felszínén, és a farpofákon megjelenő, 1-2 mm átmérőjű viszkető bőrkiütések, hólyagok jellemzik.
Autoimmun betegségek:
Az I. tipusú cukorbetegségben szenvedő betegekben a lisztérzékenység (coeliakia) előfordulási gyakorisága jóval magasabb a populációban észlelhető 1,3%-nál, elérheti az 1,6-13%-ot is. A cukorbeteg gyermekekben coeliakia társulására általában nem emésztőrendszeri tünetek, hanem fejlődésbeli elmaradás, csökkent hossznövekedés, a cukoranyagcsere nagyfokú labilitása és az indokolatlan hypoglykaemiák, (alacsony vércukorszint) vas- és folsavhiány, vérszegénység utalnak. Mind a tünetes, mind pedig a tünetmentes cukorbeteg gyermekeknél el kell végezni a szerológiai szűrést coeliakia (lisztérzékenység) irányában.
Számos vizsgálat talált összefüggést a coeliakia (lisztérzékenység) és az autoimmun pajzsmirigybetegségek között. Az összes coeliakias eset 10-15% mutatható ki pajzsmirigy érintettség.
Lymphoma és más malignomák
Ismeretes, hogy a bélrendszeri Non-Hodgkin lymphomák egy része aktív coeliákia talaján alakul ki, míg 5 évnél hosszabb pontos gluténmentes diéta védő hatású.
Tünetmentes betegek („silent” coeliákia):
A coeliákiás betegek elsőfokú rokonainak 3-18 %-ában szintén súlyos boholykárosodás mutatható ki a vékonybélben. Ezeknél a betegeknél a fennálló boholykárosodás ellenére nincsenek panaszok, sokan megtanulnak együtt élni bizonyos kellemetlenségekkel, mint a gyakran laza széklet, gázosság, kisebb fizikai teherbírás, időszakos bőrtünetek és nem fordulnak orvoshoz. Nemritkán utólag számolnak be arról, hogy milyen tünetek múltak el a gluténmentes diéta hatására. Másoknál a megélt panaszok hiánya ellenére súlyos szervi eltérések lehetnek, pl. osteoporosis (csontritkulás)
Sokszor megterhelés (terhesség, szülés, szoptatás), máskor nagyobb betegség váltja ki a coeliákia (lisztérzékenység) megjelenését.
